----------

Az olvadt medencék és a dendritikus szerkezetek határai eltűntek. A HX ST-minta az egyenletes gabona morfológiát alacsonyabbítással mutatott be (6a. Ábra). Ez a minta is sok ikreket mutatott magasabbnagyítással (6b. Ábra). A HX
A minta esetében az ST-minta szemcsés morfológiája hasonló volt az ASbuilt mintához (6c. Ábra). Két fő különbséget figyeltünk meg a HX-minta és a HX

A minta között az ST kezelés után: Az utóbbiban a szemcsés határ a karbiddal vastagabbá vált, és a gabona belsejében kialakított finom karbidok (6d. Ábra). Az előbbiben a gabona belsejébennem figyeltek meg karbidokat, és a szemcsehatár vékonyabb volt, mint a HX

a ST minta (6b. Ábra). Mi végezzük SEM elemzés a HXa, mint a-built mintát a szemcsehatár; Az eredményeket a 7a. Ábrán mutatjuk be. Az M6C, SIC és YC a gabona határon alakult ki. Ezeknek a karbidoknak a gabona határain a megoldás hőkezelés alatt rögzítették a határokat. A HX-A ST példányban a gabonahatáron FE-SEM elemzést végeztünk. A 7B. Ábra a HX-a ST minta FESEM mikroszkópját mutatja. Mc (SI, Y), (MO, W) 6C és CR23C6 karbidok alakultak ki a gabona határa. Ezek elsősorban a gabona határoló hatását okozzák, hogy végül fenntartsák az oszlopos gabona morfológiát<> 

----------

----------------- -

-------

\\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n Az oldat hőkezelése után a HX-minta egyenletes szemcséket mutatott, és a tájolás véletlenszerű volt (8a. Ábra). A legtöbb gabona iránya (8a. Ábra). A HX \\ NA-minta azonban hasonlónak tűnt a HX \\ NA \\ NBUILT példányhoz (5b. Ábra); Vagyis egy oszlopos szemcsés morfológia volt, és a szemek fele az \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\nn \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\nFig \\n \\ Nure 9a mutatja EDS feltérképezése a HX \\na ST mintának, ami azt jelzi, Mo \\ következő helyen NRICH karbidok belsejében a gabona. A gabonán belül Y és SI \\ncontrain C-oxid képződése is volt (lásd a 9a. Ábrát). Annak érdekében, hogy megtalálja az M6C karbidok felhalmozódásának oka az interdendritikus régiók mentén az oldat hőkezelését követően, a HX \\ NA \\ NBUILT MINTMUMEN (9B. Ábra) az interdendritikus területeken (9B. Ábra) történt. Az interdendritikus régiókban Mo, Si, C és O elkülönült. Anyagok 2021, 14, X a Peer Review 8 of 16 A 9A. Ábra A 9A. Ábra a HX \\ Na ST minta EDS leképezését mutatja, amely a gabona belsejében lévő mo \\nrich karbidokat jelzi. A gabonán belül Y és SI \\ncontrain C-oxid képződése is volt (lásd a 9a. Ábrát). Annak érdekében, hogy megtalálják az oka a felhalmozási M6C karbid mentén interdendritic régiók után, a hőkezelés, végeztünk EDS feltérképezése a interdendritic területeken a HX \\na, mint a \\nbuilt mintadarab (9b ábra); Az interdendritikus régiókban a MO, SI, C és O szegregáltak. \\ N \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\nnwe az építési irány mentén (függőleges példány) ésnormál épületre vonatkozott irányok (vízszintes példány); A kúszás görbéket a 10. ábrán mutatjuk be. Az AS \\ NBUILT állapotban a függőleges HX minta 13,8 órás kúszás élettartamot mutatott, míg a HXA-minta 1,46-szornagyobb, 20,2 h (10a. Ezenkívül a HX \\ NA magasabb kúszás (5,7%), mint a HX (2,8%). A HX mint \\ NBUILT vízszintes minta hosszabb kúszás élettartamot (3,4 órát) mutatott ki, mint a HX \\ Na vízszintes minta (0,26 óra), de a szakadási törzs mindkét példányban szinte azonos volt mindkét példányban (10b. Ábra). A 10c. Ábra az ST függőleges példányok kúszási tulajdonságait mutatja. A HX minta 3,7 órás kúszás élettartamot mutatott, míg a HX \\ NA mintanyolcszor magasabb, 29,6 óra volt. A HX \\na magasabb kúszás-nyúlást mutatott (15,6%), majdnem kétszerese a hx-hez (7,5%). A HX ST vízszintes mintát mutatott hosszabb kúszási élettartam (3.6 óra), mint a HX \\na vízszintes mintát (0,26 h), de a csúszás \\nrupturenyúlás közel azonos volt mindkét minta (ábra 10d). Anyagok 2021, 14, X a Peer Review 9 of 16 A 16-ból vizsgáltunk egy kúszás tesztet az építési irány mentén (függőleges példány) ésnormál az építési irányok (vízszintes minta); A kúszás görbéket a 10. ábrán mutatják be. Az AS \\ NBUILT állapotban a függőleges HX-minta 13,8 órás kúszás élettartamot mutatott, míg a HX \\ NA minta 1,46-szornagyobb, 20,2 h-t (10a. Ezenkívül a HX \\ NA magasabb kúszás (5,7%), mint a HX (2,8%). A HX mint \\ NBUILT vízszintes minta hosszabb kúszás élettartamot (3,4 órát) mutatott ki, mint a HX \\ Na vízszintes minta (0,26 óra), de a szakadási törzs mindkét példányban szinte azonos volt mindkét példányban (10b. Ábra). A 10c. Ábra az ST függőleges példányok kúszási tulajdonságait mutatja. A HX mintát mutattak kúszási élet (3.6 óra), mint a HX \\na \\n \\n \\n \\n \\nhorizontal mintát (0,26 h), de a csúszás \\nrupturenyúlás közel azonos volt mindkét minta (ábra 10d). \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n A 11a. Ezzel szemben egy inkább hasítás \\nlike felületet figyelhetünk meg az AS \\ NBUILT HX és HX \\ Na vízszintes példányokon (11c. Ábra, D, illetve). Nyilvánvaló, hogy a stressz tengelyre merőleges repedések a dendritikus szerkezet mentén a hasítási felületet eredményezték, a törékeny viselkedést és az alsó duktilitást jelezve \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\nn \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n \\n